fbpx

Most kellene cselekedni, ha télen nem akarunk fulladni a füsttől

Budapest, 2021. március 31. – Közel 4 millióan használnak ma Magyarországon szilárd tüzelőanyagokat, ezek a második legelterjedtebb háztartási fűtési energiahordozók a gáz után. Minden télen problémát jelent, hogy az elavult, rossz energiahatékonyságú tüzelőberendezések, a nem megfelelő tüzelőanyagok és a rossz fűtési szokások miatt jelentősen romlik a levegő minősége. A Habitat for Humanity Magyarország friss videóiban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jó idő beköszöntével ezek a problémák nem tűnnek el. Sőt, éppen most kellene elkezdeni tenni érte, főként állami, döntéshozói szinten, hogy a következő fűtési időszakokban csökkenhessen a szilárdtüzelés egészség- és környezetkárosító hatása.

Tavasszal, a jó idő beköszöntével sokan érezhetik úgy, hogy végre maguk mögött tudhatják egy időre a fűtéssel járó nehézségeket. Ez a fűtési szezon pedig kiváltképp megterhelő volt sokak számára az otthonmaradás hónapjaiban és az esetleges kieső jövedelmek miatt. Különösen igaz ez azokra, akik szilárd tüzelőanyagokkal fűtenek. Pedig ilyenkor, hónapokkal – sőt, akár évekkel – előre lehetne és kellene tenni azért, hogy a jövő fűtési szezonjai kevésbé legyenek megterhelőek mind a háztartások, mind a környezet számra.

Bár a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gáz, a szilárdtüzelés stabilan a második helyen áll, közel 4 millió lakos használ szilárd fűtőanyagokat ma Magyarországon. Ráadásul a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó mintegy 2 millió emberből a háztartások 37 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel, további 15 százalékuk pedig vegyesen fával és gázzal, a vidéki kistelepüléseken pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.

Mivel jelentős részük nem jut megfelelő tüzelőanyagokhoz és tüzelőberendezéshez, a háztartási szilárdtüzelés a felelős a súlyosan egészségkárosító PM2,5 szállópor hazai kibocsátásának több mint 80 százalékáért, az Eurostat adatai szerint.

Ez ellen egyéni és állami, döntéshozói szinten egyaránt lehetne tenni, a cselekvést azonban már most, tavasszal el kell kezdeni.

A Habitat for Humanity Magyarország friss videójában Uhrinyi László, kályhaépítő szakember hívja fel a figyelmet az elmúlt 40 évnyi munkája során tapasztalt leggyakoribb fűtési hibákra. A másik most bemutatott videóban pedig Katalin, a Habitat egyik ügyfele mesél a saját tapasztalatairól. Ő is egyike azoknak, akik 2020 őszén a Habitat kályhaépítő programjának és önkéntes szakembereknek köszönhetően új, takarékos cserépkályhához jutottak, és ezen a télen ezzel fűthetettek.


Tűzifa árak: 8 év alatt 52 százalékos áremelkedés
A lakossági szilárdtüzelésből származó légszennyezés legfőbb okai a nem megfelelően kiszárított tűzifa, a kiemelten szennyező széntermékek, lomok és egyéb szintetikus anyagok elégetése. 2012 és 2020 között 52 százalékkal nőtt a tűzifa ára, míg a gázé 26 százalékkal csökkent a rezsicsökkentés következtében. Így mivel pont a legszegényebb rétegek között elterjedtebb a szilárdtüzelés, gyakran egy ördögi körben találják magukat; többet fizetnek a kevésbé energiahatékony fűtésért, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezők. Míg a jövedelmükhöz képest számukra megfizethetetlen beruházást jelentene a fűtési rendszerük korszerűsítése, vagy a gázhálózatra való rácsatlakozás. Ezért őket kiemelten érinti az energiaszegénység.

Ugyanez az oka annak, hogy sokan rosszabb minőségű és egészségkárosító anyagokat (például lignitet, éghető hulladékot, lomokat) is kénytelenek eltüzelni. Ez az, ami kiemelten légszennyezővé teszi a szilárdtüzelést, és amit központi támogatások segítségével, mindannyiunk érdekében energiahatékonyabb tüzelővel kellene helyettesíteni.

Minden fa eltüzelhető, de nem minden fa tűzifa
A fa kivágás után még teli van nedvességgel, a vastag, vizes fa pedig rosszul ég, és könnyen felismerhető az akár a teljes szomszédságra kiterjedő kellemetlen szagról. A hosszabb égés valójában kevesebb meleget jelent, és jóval több füstöt és kátrányt termel időközben. Hozzávetőlegesen egy évre van szükség ahhoz, hogy a fa megfelelően kiszáradjon, de nem ritka az akár 2-3 éven keresztüli száradás sem. De már az is sokat számít, ha tavasszal vesszük meg a fát, és nem közvetlenül a fűtési időszak előtt.

Szintén elengedhetetlen a jó fűtéshez a korszerű tüzelőberendezés: az alacsony jövedelmű háztartásokra jellemző régi vaskályhák, kandallók befűtéskor gyorsan, nagy meleget adnak, de csak a levegőt fűtik fel, a falakat nem. A cserépkályhákban ezzel szemben a tűztérben elégetett fa melege és füstje csak több méter hosszú járatokon keresztül áramlik be a kéménybe, majd ki a szabadba. Így pár óra alatt melegszik át a kályha több száz kilós (gyakran tonnás) tömege, ami ezután sugárzó hőként távozik, fűtve a szoba falait és a benne lévő tárgyakat – azaz nem csupán a levegőt. Ezek naponta átlagosan kétszer begyújtva, megfelelő szellőztetés mellett, folyamatos meleget biztosítanak.

Mit lehet tenni?
Egyéni szinten is lehet tenni a kevésbé környezet- és egészségkárosító fűtésért. Időben kell gondoskodni a tüzelőanyagról és a megfelelő tárolásról; korszerű és hatékony tüzelőberendezési rendszert kell kiépíteni; valamint gondoskodni kell az ingatlan energetikai felújításáról, leszigeteléséről és a megfelelő légellátásról.

Ezekre azonban nyilvánvalóan a legtöbb szilárdtüzelést használó háztartásnak nincs lehetősége, ezért rendszerszintű megoldásokra van szükség: olyan épületenergetikai és kályhacsere programokra, amelyek képesek elérni a legszegényebbeket és a leginkább rászorulókat is.

Ezek kidolgozására megfelelő alkalmat és pénzügyi forrást nyújtanának a 2021-2027-es ciklusra szóló, EU-s költségvetésből finanszírozott, hazai operatív programok, továbbá a járványhelyzet okozta gazdasági nehézségek miatt ezen felül allokált, és az Európai Helyreállítási Terv részét képező Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF). E programok társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik, és összesen 2027-ig akár mintegy 40 milliárd euró elosztása a tét.

Jelenleg az egyetlen központi támogatás a probléma enyhítésére az 5 ezer fő alatti települések által igényelhető szociális tüzelőanyag-támogatás, amelyet az elmúlt években 5 milliárd forintos éves kerettel a Belügyminisztérium biztosított. Tapasztalatok szerint a tűzifát leggyakrabban frissen, magas nedvességtartalommal osztják ki. Ráadásul egyre több önkormányzat él a lehetőséggel, hogy tűzifa helyett széntermékeket, gyakran a legrosszabb minőségű lignitet, osszon, mivel így tud a szállítási költségen spórolni. Ezért a szociális tüzelőanyag-támogatás rendszerének átfogó reformja is elengedhetetlen a valódi segítségnyújtáshoz és az energiaszegénység felszámolásához.

A megfizethető energia mindenkinek jár!
A Habitat for Humanity Magyarország 1996 óta dolgozik a lakhatási szegénység csökkentéséért, amely összesen mintegy 3 millió embert érint ma Magyarországon. Ennek egyik formája az energiaszegénység, amivel a háztartások legalább 10 százaléka küzd: nem képesek megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges. Az energiaszegénységről további információ a Habitat animációs videójában, valamint a több civil szervezettel közösen indított és a Habitat által 2021-től átvett Elosztó program honlapján érhető el.

Kapcsolódó cikkek
Felújítást mindenkinek?

Felújítást mindenkinek?

A megfelelő lakhatás az emberi szükségletek egyik legalapvetőbb feltétele; egy ország lakásállományának állapota és jellemzői pedig a társadalom jólétének lenyomata. Épületeink minősége nem csupán a benne lakók és azokat...