fbpx

Üres lakások és az „Elsőként Lakhatást” program

2014. április 28.

Hazánkban a lakáshelyzet válságtünetei több százezer családot érintenek. Több mint 300 ezer családnak lenne szüksége megfizethető bérlakásra, több mint 100 ezer családnál kikapcsoltak valamilyen közművet,több mint 160 ezer családnak van egy évet is meghaladó rezsi vagy lakáshitel tartozása, több tízezer család otthonát jelölték ki kényszer értékesítésre és több tízezer ember él otthon nélkül.

Miközben Magyarországon a megfizethető szociális bérlakások aránya európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb, majdnem félmillió magán- és önkormányzati tulajdonú lakás nem lakott. E lakások bevonása a megfizethető lakások körébe enyhítené a lakhatási gondokat, elősegítené a földrajzi mobilitást, és az ingatlanok hasznosításával értéket teremtene.Ezért szorgalmazzuk olyan megoldások alkalmazását, amelyek az üresen álló magán- és önkormányzati lakásokat hasznosítják, s megfizethető lakhatást biztosítanak a szegényebb családoknak is.

habitat_berlakas_helyzet.jpg

 

Elsőként Lakhatást

Ma Magyarországon majd 30 ezer ember él hajléktalanként, miközben az ellátórendszer kb. 10 ezer embernek tud szállást nyújtani. Azok, akik számára nincs hely a rendszerben, az utcán kénytelenek élni, kunyhót vagy sátrat építenek, vagy valamilyen nem lakáscélú helyen húzzák meg magukat (pl. pince, barlang, elhagyott épület). Az ellátórendszerből nagyon sok ember számára nincsen kivezető út. Megfelelő jövedelem híján nem tudnak fenntartani egy piaci albérletet és annyira kevés a szociális bérlakás, hogy szinte semmi esélyük sincs arra, hogy kapjanak egyet. Vagyis a mai magyar hajléktalanellátó-rendszer elsősorban életet ment – a hajléktalanságból való kijutásra sajnos nem tud megoldást nyújtani.

Az Elsőként Lakhatást (angol nevén Housing First) módszer hangsúlyozza, hogy a rászoruló embereknek elsődleges igénye egy otthon. A program keretében utcán vagy kunyhóban élő emberek közvetlenül szociális bérlakásokba költöznek (az ellátórendszer lépcsőinek bejárása nélkül). A beköltözést megelőzően és azt követően is a programban folyamatos szociális munkával és más segítséggel támogatják a beköltözőket. Az Elsőként Lakhatást megközelítése szerint a biztos, megfizethető lakhatás nemcsak a társadalomba vissza- vagy beilleszkedéshez, hanem az egyéni problémák feldolgozásához és megoldásához is alapvető segítséget nyújt. A lakhatás emellett a teljes jogú társadalmi részvétel alapja is.

Számos sikeres külföldi példa mutatja, hogy megfelelő komplex támogatással utcán élő,több problémával küzdő hajléktalan emberek is képesek önállóan lakásba költözni, és azt meg is tudják tartani. Az Egyesült Államokban közel 30 éve beindított első ilyen típusú program rögtön bizonyította a megközelítés sikerét: akik szociális bérlakást kaptak, azoknak mindössze 3%-a került vissza az utcára a program első 3 éve alatt, szemben az ellátórendszeri intézményekbe jutott emberekkel, akiknek az esetében ez az arány 25%-os volt. A lakáshelyzet stabilizálódására építve a többi élethelyzeti probléma (munkahely, egészségi állapot) is könnyebben megoldható. Néhány éve hazai hajléktalanellátó szervezetek is végeznek hasonló, kisebb programokat, és szintén pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Meggyőződésünk, hogy a hajléktalanság problémáinak enyhítésére nem elegendőek a tüneti kezelések. A lakásvesztést, a hajléktalanságot megakadályozó, komplex programokra és országos szintű politikákra lenne szükség. Ugyanakkor a már hajléktalanná vált emberek egy része számára az átmeneti megoldások helyett az önálló lakhatás lehet a megoldás,hisz ez képessé teszi őket az önálló, független életbe való visszatérésre, ösztönzi őket, hogy megteremtsék a lakhatásuk fenntartásához szükséges egzisztenciát.

Elsőként Lakhatást program Kőbányán

Magyarországon az Elsőként Lakhatást elképzelés egyik első megvalósítása a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzatjóvoltából, a Város Mindenkié Csoport kísérleti programja keretében jöhetett létre. Két hajléktalan pár költözhetett 2013. március 28-án, korábban üresen álló szociális bérlakásokba. A program első négy résztvevője azelőtt saját építésű kunyhóban élt egy kőbányai erdős területen. A lakásokat a Város Mindenkié csoport és a Szociális Építőtábor Egyesület önkéntesei és a leendő lakók közösen újítottak fel. A program sikere nyomán a Kőbányai Önkormányzat idén újabb két lakást ad ki eddig hajléktalan pároknak, melyet A Város Mindenkié csoport és a Habitat for Humanity Magyarország önkéntesei, továbbá az érintett hajléktalanok tesznek lakhatóvá. A Kőbányai Önkormányzat elsőként hosszú távon fenntartandó, új eszközként integrálja az Elsőként Lakhatást programot lakásgazdálkodási és szociális ellátási politikájába.

A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan emberek és szövetségeseik csoportja, amely már négy éve dolgozik a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért, lehetőséget teremtve az érintetteknek, elsősorban a hajléktalan embereknek arra, hogy kiálljanak magukért, és küzdjenek a lakhatáshoz való jogért. A lakhatási szegénységgel küzdő, és elsősorban a hajléktalan emberek a szervezet minden tevékenységében rendkívül fontos szerepet játszanak.

A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénység enyhítésén dolgozó civil szervezet. Érdekképviseleti tevékenységével elősegíti az igazságos és szegényeket is elérő lakáspolitika kialakítását. Eközben önkéntesek és támogatók segítségével rászoruló emberek otthonainak felújításában nyújt segítséget.

A két civil szervezet alapelvei szerint az embereknek lakásban kell élniük. Ennek elősegítésére fontos eszköz az Elsőként Lakhatást program. A lakhatás alapvető emberi jog, és nem a szociális munka célja, hanem annak, és a hajléktalan emberek minden (mentális, pszichés,életvezetési, stb.) problémájának a kezelésében kiindulási alap kell, hogy legyen.

További információk:

http://habitat.hu/hu/hirek/elsokent-lakhatast?id=128

avarosmindenkie.blog.hu/tags/housing_first

http://habitat.hu/hu/program/housing-first-elsokent-lakhatas?id=24

hvg.hu/itthon/20140121_Elso_a_lakhatas_Utana_minden_konnyebb

Kapcsolódó cikkek